Tűzhelyen felejtett olaj, bedugva hagyott vasaló, nem megfelelően karbantartott fűtőberendezés, dohányzás az ágyban – ilyen és hasonló okok állnak a januári több mint hétszázötven lakástűz hátterében. Nyolc év alatt a hazai biztosítók közel negyven milliárd forint kártérítést fizettek ki tűzesetek után – emlékeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint idén januárban több mint hétszázötven lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, vagyis átlagosan óránként keletkezett egy lakástűz Magyarországon. Huszonnégy eset áldozatot is követelt. Sajnálatos módon ezek az elriasztó számok sem jelentenek kirívó adatokat az elmúlt évek viszonylatában. Az utóbbi hat esztendőben ugyanis évente 6-7 ezer lakóingatlanban, illetve a hozzájuk tartozó épületekben keletkezett tűz. Általában pedig az év eleji, téli hónapok okoznak kiemelten sok munkát a tűzoltóknak. „A tűzvizsgálati eljárások tapasztalataiból megállapítható, hogy az esetek legnagyobb része emberi mulasztásra, gondatlanságra volt visszavezethető. A legtöbb kár a konyhai tűzesetek, a fűtőberendezések, valamint az elektromos berendezések meghibásodásából eredt, de gyakori kiváltó ok az ágyban dohányzás is” – állapítja meg Bérczi László tűzoltó dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő.
 
A legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik, második legveszélyesebb terület a lépcsőház, de előfordulásukat tekintve előkelő helyen szerepelnek az erkélyen keletkezett tüzek, amelyek egyértelműen a dohányzással vannak összefüggésben. Számos esetben fordult elő, hogy a tűzhelyen felejtett serpenyőben, edényben lévő olaj meggyulladt, a bajt az okozta, hogy nem megfelelő módon kezdték oltani a tüzet. Ilyen esetben soha ne oltsunk vízzel, a legcélszerűbb, ha az edényre egy fedőt helyezünk! Gyakori volt is, hogy a fűtőberendezésekhez túlságosan közel helyezték el a különböző bútorokat, emiatt ezek meggyulladtak. A megelőzés érdekében mindig tartsunk megfelelő távolságot a fűtőberendezés és az éghető anyag között. Csak megfelelő tüzelőanyaggal fűtsünk! A háztartási hulladékot ne égessük el a kályhában! – hívja fel a figyelmet a katasztrófavédelem.
 
A lakástüzek többségénél nem közvetlenül a tűz okoz sérülést, hanem a felszabaduló füst vezet füstmérgezéshez, rosszabb esetben halálhoz. Mindez megelőzhető, ha füstérzékelőt helyezünk el a lakásban. Az eszköz 85 decibeles hangerővel jelzi a tüzet annak kezdeti stádiumában, amikor még könnyen meg lehet fékezni. Ez a hangerő a legmélyebben alvó embert is felébreszti.
 
A háztartásokban egyre több nagy fogyasztású eszköz van, ami az elektromos rendszer túlterheléséhez vezethet. Ez az elektromos hálózat megfelelő karbantartásával előzhető meg. A villamos eredetű tüzek kockázata is csökkenthető. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Biztosítók Szövetsége és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közös ajánlása szerint (amely a mabisz.hu oldalon is olvasható,) a villamoshálózatok megtervezését, illetve kivitelezését érdemes minden esetben szakemberekre bízni, továbbá új készülékek beépítésekor is ajánlatos szakember tanácsát kikérni. Fontos az elektronikai eszközök rendeltetésszerű használata. Az éghető anyagok és a villamos készülékek, szerkezetek között be kell tartani az előírt legkisebb távolságot, gondoskodni kell a működés közben termelődő hő elvezetéséről. Alapszabály, hogy soha ne csatlakoztassunk nagyszámú készüléket egyetlen fali csatlakozó aljzatra elosztók közbeiktatásával, mert ez túlterheléséhez, végeredményében pedig tűzhöz vezethet. Elektromos tüzet se oltsunk vízzel! Javasolt olyan tűzoltó készülékeket vásárolni, amelyek oltóanyaga alkalmasak erre a célra is, ilyen például a porral oltó tűzoltó készülék.
 
Az évtized nyolc évében, 210-2017 között (a 2018-as adatok még nem állnak rendelkezésre) több mint ötvenezer tűzesetben a károkra megközelítően negyven milliárd forintot fizettek ki a hazai biztosítók. Ebből egyedül 2012-ben, amikor a tüzek száma és a kárösszeg is kirívóan magas volt, mintegy tízmilliárd forint volt a biztosítói kárkifizetés – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége.
 
Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk úgy, mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés. Azonban a biztosítási esemény meghatározása, a tűzesetek után nyújtandó biztosítási szolgáltatás és a biztosítási feltételekben megfogalmazott kizárások biztosítónként és akár termékenként eltérőek lehetnek. Megfelelő szolgáltatást csak abban az esetben tud nyújtani a biztosító, ha a biztosítani kívánt valamennyi vagyontárgyunkat megfelelő értéken vonjuk be a fedezetbe.
 
Az MNB statisztikái szerint 2018 harmadik negyedévének végén 3,19 millió lakossági vagyonbiztosítási szerződést tartottak nyilván, aminek döntő része lakásbiztosítás volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018-ban a lakások száma összesen 4 439 959 darab volt, vagyis a lakások több mint 70 százaléka volt biztosított. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy több, mint egymillió lakóingatlan-tulajdonos nem számíthat kártérítésre egy esetleges káresemény bekövetkeztekor. A meglévő lakásbiztosítások esetében is probléma lehet, ha az ügyfelek nem aktualizálják azokat, így baj esetén azzal szembesülnek, hogy a károknak csak egy töredékét fedezi a biztosító kockázatvállalása.